A F TASZ megint nem bír a picsájával, de természetesen pillanatokon belül elkezdődik a drogosblogok rinyálása is, mert természetes, hogy a sok agyatlanra szívott füvesköcsög megint csak magára tud gondolni.
Az alaptézis az, hogy ha én drogozok, drogozzon mindenki, nem baj, ha elhülyül a világ. De ez különben sem igaz, mert megmondták a brit tudósok, hogy a kábítószer jó és építi az agyat. Bár szerintem segget épít inkább, az emberek fejéből, de úgy vagyunk már ezzel, mint buzik a tizenévvel ezelőtti kampányidőszakukban, amikor minden híres emberről igyekeztek megmagyarázni, hogy buzi. Manapság mindenki, aki vitte valamire, az természetesen füvezik.
Ami a legjobb az egészben, az ilyen önáltató hazugságok tömkelege.
A drogos szerint neki joga van drogozni. Kár, hogy nekem meg jogom van hozzá, hogy ne szétszívott agyú hülyékkel kelljen közös társadalomban élnem, ahol találgatnom kell, ki drogos és ki nem, ahol sakkoznom kell azzal, hogy ki fog beleszarni mindenbe, mert éppen szívni van kedve, vagy már beszívott.
Friss hír, hogy börtönnel fenyegetik a füvet szívókat – húha, hovaszarjunk, érdekelni fogja őket? Eddig is börtönnel fenyegették a kereskedőket, nem is kevéssel, visszatart ez valakit? Kevesebb lett a drogos? Úgy adják-veszik, mint a cukorkát. A jellemről persze árulkodik, hogy jelenleg a fogyasztó a kereskedőre mutogat: ő egy szegény ártatlan pára, a gecikereskedő kényszerítette halálos fenyegetéssel, hogy neki füvezni kelljen.
A drogfogyasztásnak nyilván semmi köze a droglobbista gyökerekhez, a drog állandó reklámozásához, a megélhetési jogvédőkhöz, a kulturális szennyhez, amely folyamatos agymosást végez abba az irányba, hogy népszerűsítse ezt a szart, és kamu jogokkal felvértezett, beképzelt köcsögöket neveljen.
A (számukra) még csak nem is látható társadalmi katasztrófát, amelyet a fűtől elhülyült degenerációk és a szabályok nyilvánvaló leszarása okoz, semmiképpen sem a fogyasztók okozzák, az ok-okozat összefüggést szarjuk telibe. Nem azért van kereskedő, mert van vevő, ugye?
Ha kínálsz, börtön – persze hogy börtön, mert leszarod. Kurva jó, hogy másokra drogot tukmálni olyan ártatlan cselekedetnek van beállítva, csak azért, mert nincs pénzmozgás, röhögnöm kell. A társadalmi hatás az ingyenesség miatt semmis? A drog ártalmai megszűnnek, ha nem kell pénzt adni érte? (Persze az sosem fordult még elő a világtörténelemben, hogy egy piti kereskedő letagadta, hogy fizettek a cuccért, ugye?)
Ártalmatlan? A faszt ártalmatlan, inkább alattomos. Nem látja a hülye drogfüggő (ne kerteljünk, a legtöbb füves is az, nem vinnyognának ezért a szarért, ha le tudnának mondani róla), és a környezete sem, simán lehet beszívva munkahelyre menni, de a befolyásoló hatás megvan és a hosszú távú hatás is megvan. A kockázat még akkor is létezik, ha sokan a seggükbe dugják a fejüket ahelyett, hogy megértenék. Értelmes emberek a legkisebb kockázatot keresik az életükben. Szórakozást nem ilyen szánalmas módon kéne találni.
A drog terjed, mint a pestis. Kulturális szinten is teljesen normális ma már, hogy az amerikai fosfilmekben drogoznak a gyökerek: húdejópoén, hurrá, aki nem füves, az nemmenő, sőt lúzer köcsög.
Egyenesen baromi jó, amikor megmagyarázzuk azt a cseppet sem elmebeteg tézist, hogy a drogosok kriminalizálása miatt növekszik a drogfogyasztás. A szemét rendőrök fellépése miatt egyre több a drogos. Biztos ez valami dac, csakazértis drogozunk, ha nem tiltanátok, nem drogozna senki!(Lásd fentebb.)
Legalizálni kéne, mert micsoda adóbevétel lenne, Magyarország GDP-je az egekbe szökne és megszűnne a bűnözés. Csodálatos ötlet, szinte látom a már ma is csontra jogkövető drogosokat, hogy meg sem próbálnák feketepiacon beszerezni olcsóbban, hanem járulékokkal és adókkal terhelt dupla-tripla áron vennék meg a társadalom iránti kötelességtudatuktól vezérelve. Legális munkával termelnék a gyártók, a drogkartellek meg elmennének szobafestőnek, vagy a kiskunsági marihuánagyárba segédmunkásnak. Elhiszem, hogy beszívva jónak tűnik az elképzelés, az önkritika teljes hiányával. Az egészségügyi ártalmak kezelése persze ingyen van.
Milyen jó, hogy ez az egész szar ennyi embernek olyan fontos az életében. Nagy siker, ha nincs más értelmes dolog, amihez ennyire ragaszkodni lehetne, amiért ennyire küzdeni kellene!
Nem tud ám a drogos "szubkultúra" kussolni és szépen csendben otthon szívogatni a szarját: hisztizni, lobbizni, sőt reklámozni kell. Lassan már kötelezővé is kéne tenni a drogozást a kedvükért. Szarjunk a többségre! Mert akármennyire is nem tetszik: a többség (még) nem akar drogos társadalomban élni, nem kíváncsi a fűtől elhülyült, megbízhatatlan gyökerekre.
A legszánalmasabb az elterelés és a többi szar hazugság. Egyértelmű, hogy ez mind kibúvó, egyértelmű, hogy ezek hazug kifogások. Gyógyulni akar a drogos? Hááát persszeeee! Szarunk a törvényekre, szarunk a társadalmi normákra, amikor meg baj van, mert szartunk a törvényekre, akkor patkány módon másra mutogatunk, és kibúvót keresünk, elterelés a felelősségre vonás alól van.
A fél világ köpködte Michael Phelpst, amikor olimpiát nyert, mert „biztosan doppingol”, holott még csak nem is bukott meg: egy élsportolót alaptalanul besároztak az irigy gyökerek. De amikor füvezett, rögtön hős lett. Kurva nagy dolog: szívogatta azt a szart a pofájába, ehhez sok ész kell, gratulálunk innen is, így kell viselkedni egy olimpikonnak.
Olimpiát nyerni köcsögség, szívogatni, mint bármelyik füves toprongy, az értékelendő teljesítmény: milyen elbaszott értékrend ez? Milyen elbaszott világ ez?
Persze a drogosoknak könnyű elfeledkezni arról, hogy nem csak ők vannak a világon. Ha eszükbe jut, csak rágyújtanak egy spanglira, megszűnnek a gondok és az ilyen bagatell gondolatok. Csakhogy a társadalmi többség gondjai nem szűnnek meg, és ugyanúgy nem akarják, hogy mindenki drogozzon, mint ahogy azt sem, hogy mindenki alkoholista legyen. Ez utóbbira divat drogos körökben takarózni, pedig inkább hasonlóságot kéne felfedezni.
(Látszólag) a fentiek ellenére én legalizálnám a füvet és a könnyű drogokat. Aztán szépen bevezetném az egészségügyi kartonokba. Amikor a füves gyökér megy munkát keresni, igenis tudja meg a munkáltató, hogy kivel áll szemben, és eszerint is mérlegeljen. Legyen végre tétje a drogozásnak. Legyenek munkahelyi drogtesztek ott, ahol alkoholtesztek is vannak.
Lehet hogy ettől kialakulnának komplett drogos munkahelyek, társaságok, közösségek. A piac megmondaná, életképesek-e és hatékonyak-e az ilyen csoportok: igazságot szolgáltatna az élet, kiderülne, mi a fontos.
Jelenleg sem a legalizálás, se semmilyen kriminalizáció nem állítja meg ezt az elbaszott vírust, ez utóbbi maximum némi gátat jelent, de mindenhogyan szarni fognak bele. (Mind azt hiszi, hogy úgyse kapják el, de ha mégis, majd sírdogálunk, elterelünk, beköpjük anyánkat is, úgyis megússzuk.)
Mint fentebb is mondtam, nincs tét. Mindent lehet. Kurva jó ez az egyoldalú tolerancia: mindenkinek mindent lehet, mások meg viseljék el, hogy nekik nem jár az irritáló köcsögöktől mentes, normális élet.
A saját jogai minden fasznak fontosak, másoké kevésbé. És húzzuk ki a kezünket a biliből: a nagy drogos összeborulás és "jogvédelem" sem egymásért van, hanem mezei önös érdek. A sok önkénteslobbista faszfej biztosan nem szívogat, ugye?
